Többen is jelezték felénk, hogy nem találnak egyértelmű leírást a GEO tarifa működésével és igénylésével kapcsolatban, valamint kérdés volt az is, hogy milyen költségmegtakarítás érhető el vele a hagyományos áramtarifához képest. Ezért felfrissítettük a GEO tarifával kapcsolatos információkat a honlapon, melyet ide kattintva megtekinthetnek: http://geotherm.co.hu/geotarifa/

A leírásban a következő tartalmakról olvashat bővebben:

• A GEO tarifa működése és jellemzői
• GEO tarifa díjszabása
• Hőszivattyú működtetési költségei GEO tarifával és anélkül

Előző bejegyzésünkben kaphattunk egy gyors áttekintést a rekuperátorokról (hővisszanyerős szellőztető rendszerekről) és előnyeikről. Mivel többen is jelezték, hogy szeretnének többet tudni ezekről a rendszerekről a következő pár hétben több bejegyzést is szentelünk a rekuperátoroknak.

A szellőzés fontosága

Ahhoz, hogy komfortosan érezzük magunkat a lakásunkban, a teljes benti légtömeget óránként ki kellene cserélnünk. Ez nagyon fontos amiatt, hogy szervezetünk mindig friss, oxigéndús levegőt kapjon. Német kutatások azt mutatják, hogy egy jól szigetelő hálószobában az elhasznált kisebb oxigéntartalmú levegő újra belélegzése évekkel rövidítheti meg életünket.

Az emberek és növények természetes párologtatása következtében a páraszint is felszökhet otthonunkban, ami penészgombák megjelenéséhez vezethet. A szellőzés egy régi “rosszul” szigetelt háznál bekövetkezik a nyílászárók tökéletlen záródása ill. a rosszabbul szigetelt falakon keresztül, ám napjainkban az energiaárak drágulása következtében mindenki igyekszik jobban szigetelő ablakokat és falakat használni, így a természetes szellőzés nagymértékben lecsökkent. Ezért ajánlatos mindenképp odafigyelni a rendszeres szellőztetésre vagy mesterséges szellőzést alkalmazni.

Energiatakarékosság

És ha már mesterséges szellőztetést alkalmazunk, miért ne takarítsunk meg vele pénzt?

A rekuperátor működése

Ahogyan korábban is írtuk a hagyományos vagy akár gépi szellőztetés során hatalmas mennyiségű energiát „dobunk ki az ablakon”.

De miért is?

A válasz igen egyszerű: mivel télen a lakásunkban a kinti levegő hőfokával megegyező hőmérsékletű levegőt engedünk be, ami tegyük fel egy közepes téli napon 0°C. Bent azonban 20°C-os kellemes hőmérsékletet szeretnénk. Ez a korábban leírt légcsere alapján azt jelenti, hogy minden órában az egész házunk légmennyiségét – ami egy 100m2-es családi háznál nagyjából 220-250m3 – fel kell melegítenünk 20°C-kal. A rekuperátor – vagy hővisszanyerős szellőztető – ezt igyekszik csökkenteni, mégpedig olyan módon, hogy az elhasznált 20°C-os nagy páratartalmú levegő hőjének nagy részét egy hőcserélőn keresztül átadja a frissen beszívott, de hideg levegőnek. Eközben a rekuperátorban a két levegő nem keveredik, tehát sem a por, kellemetlen szagok vagy a pára, sem pedig az elhasznált levegő nem kerül a frissen beszívott levegőbe, csak az értékes hőenergia. Egy ilyen megoldás segítségével akár a fűtésköltségünk 30%-át is megtakaríthatjuk és olyan friss levegőben tölthetjük napjainkat, mintha egész nap nyitott ablak mellett ülnénk.

Mi az a rekuperátor?
A rekuperátor – vagy gépi szellőztetés segítségével folyamatosan friss és tiszta levegőt juttathatunk az épületbe, miközben a rendszer megakadályozza a hőenergia távozását.

Miért van erre szükség?
A szigorú energiaszabványok következtében az épületek egyre jobb szigeteléssel rendelkeznek aminek következtében az épület természtes szellőzése csökken, így az elhasznált levegő nem cserélődik a megfelelő mértékben.

A rekuperátor működése

Az épület szellőztetésével ez a probléma ugyan megoldható, azonban ilyenkor az elhasznált levegővel együtt értékes fűtési energiát is veszítünk.
A rekuperátor az épület szellőztetése közben egy hőcserélőn keresztül elvonja a használt levegő hőenergiáját és visszajuttatja azt az épületbe.

A rekuperátor típusai

Léteznek aktív és passzív rekuperátorok is. Az aktív rendszerek tartalmaznak egy beépített hőszivattyút is, aminek működése megfordítható, vagyis mind hűtésre, mind fűtésre használható. A hőszivattyú következtében az aktív rekuperátorok hatásfoka jóval magasabb a passzív típusokénál és bár a rendszer bekerülési költségei magasabbak, hosszútávon megtérül a befektetés.

A rekuperátor előnyei

• A folyamatos friss, oxigéndús levegőnek köszönhetően javul a lakók közérzete
• A hővisszanyeréses szellőztetés következtében 20-30%-al csökkenthetőek az épület fűtési költségei
• Az épületbe nem jut be por vagy egyéb szennyezőanyagok
• A pollenszűrőknek köszönhetően az allergiaérzékenyek
• A folyamatosan cserélődő levegőnek köszönhetően nincs penészedés vagy gombásodás
• Mivel az ablakokat folyamatosan zárva tarthatjuk, a zajszennyeszés is jelentősen csökken
• Az épület átszellőztetése közben sincs huzat
• Az elhasznált levegővel együtt a kellemetlen szagokat is elszívja a rendszer
• Mivel a rendszer energiát takarít meg, csökken a károsanyag kibocsájtás

Amikor különféle hőszivattyúk hatékonyságát (hatásfokát) akarjuk összehasonlítani, célszerű az ún. COP értékekre támaszkodni. Hőszivattyús rendszerek esetében a COP számmal adják meg, hogy adott hőmérsékleten egységnyi villamos energiával mennyi hűtési/fűtési energiát kapunk.
A következőkben különféle rendszerek jellemző COP értékeit fogjuk ismertetni. Természetesen gyártótól és környezettől függően ezek az adatok változhatnak, de nagyságrendileg jó közelítést adnak arról, milyen hatásfokokkal érdemes számolnunk az egyes hőszivattyúk esetében.

Például egy enyhe téli napon (10°C –os kinti hőmérséklet esetén) egy levegős hőszivattyú COP értéke 3 és 4 között alakul. Vagyis 1W betáplált elektromos energia felhasználásával a rendszer 3-4 W fűtési energiát képes előállítani.

Ebben az esetben egy hagyományos elektromos fűtés COP értéke 1.0 lenne, vagyis ahhoz, hogy az elektromos fűtés 1 Joule hasznos hőt termeljen, 1 Joule elektromos energia betáplálására lenne szükség.

Levegős hőszivattyúk esetében a kinti hőmérséklet csökkenésével a rendszer COP –je egyre közelebb kerül az 1.0 -ás értékhez. Az 1.0 -ás értéket -18°C körül éri el egy levegős rendszer és ilyenkor már a levegő páratartalma elfagyaszthatja a hőcserélőt. Emiatt a hőszivattyú rendszeresen a jég felolvasztására kényszerül, ami megterheli a rendszert és a hatásfokot is jelentősen csökkenti.

Ezzel szemben a geotermikus hőszivattyúk a talaj közel állandó hőmérsékletű közegéből nyerik az energia nagy részét. Ennek következtében az ilyen típusú hőszivattyúk egész évben 4.0 – 5.0 körüli COP-vel képesek üzemelni.

A rendszer COP értékeinek kialakulásában a környezeti hőmérséklet mellett a hőszivattyúk hőcserélőinek kialakítása is nagy szerepet játszik. A hőcserélő felületének mérete és a kondenzátort hűtő “fűtővíz” illetve az elpárologtatón átáramló “hőforrás közeg” hőmérséklete befolyásolja a rendszer nyomásviszonyait és ezzel együtt a kompresszor energiafogyasztását is. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a hőcserélő felülete és minél kisebb a két közeg hőmérséklet különmbsége, abnnál jobb hatásfokon képes üzemelni a hőszivattyú.

Hűtési üzemmódban a hőszivattyú hatásfokát leggyakrabban EER (energy efficiency ratio) vagy SEER (seasonal energy efficiency ratio) értékekkel szokták jellemezni és mértékegysége a (kWh) / (kWh).

Általánosságban elmondható, hogy ugyanakkora hőmérséklet különbség esetén minden hőszivattyú nagyobb hatásfokkal fűt, mintha hűtenénk vele.

A következő bejegyzésben aktuális projektünkkel fogunk foglalkozni. A fűtendő épületet egy Termeo CAP’ típusú, 18kW maximális teljesítményű hőszivattyúval fogjuk felszerelni. Érdekesség, hogy a hőszivattyú a fűtés mellett a hűtési és melegvíz készítési feladatokat is el fogja látni.

Jelenleg a fűtési rendszer kollektorhálózatának kialakítása folyik. A Termeo CAP’ típusú hőszivattyúkat jellemzően vertikális talajszondával szereljük fel, melyekben glikolos hőátadó közeg kering. Az optimális működés érdekében a kollektorhálózatot itt 4 darab 80 m hosszú függőlegesen lefúrt KPE csőpár fogja alkotni.

A vertikális talajszondákat a föld fölött közös csőhálózatba kötjük, majd elvezetjük a hőszivattyú keringető szivattyújához, illetve a hőcserélőhöz. A hőátadással és a glikolos közeg áramoltatásával a későbbiekben fogunk foglalkozni.

Lássuk hogyan néz ki egy ilyen szonda lefúrása a gyakorlatban:

[Show as slideshow]